Hibaüzenet

Notice: Undefined offset: 1 counter_get_browser() függvényben (/home/szovets1/public_html/scarbantia.com/sites/all/modules/counter/counter.lib.inc 70 sor).

Pünkösddélutáni Várhely-túra: 2013. május 19.

Cikk

Pünkösddélutáni Várhely-túra
Hozzávetőlegesen 25-30 túrázó vett részt 2013. május 19-én, (vasárnap) a várhelyi túrán.
A Bella Lajos emlékműnél 15 órától Bánáti László (TAEG) ismertette a Soproni Parkerdő fejlesztésének fő eredményeit és a további terveket. Megemlítette, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság a korábban népszerűvé vált, de az utóbbi évben elmaradt várhelyi "Kelta Ünnep" újbóli megrendezését is tervezi.

Ezt követően Gömöri János régész a korai vaskori halomsírok- és a  várhelyi erődítmény 1887-től napjainkig ívelő kutatástörténetéből ismertette meg a legjelentősebb mozzanatokat, majd bemutatta a halomsír-kiállítást és az erődítmény sáncait. A régész kiemelte, hogy minden elismerést megérdemel az a gondosság, amellyel a Tanulmányi Erdőgazdaság - Jámbor László vezérigazgató irányításával -  karban tartja a régészeti műemlékeket, sőt újabb és újabb fejlesztésekkel a Parkerdő igazi vonzerejévé emeli azokat.
A lelőhely idegenforgalmi, turisztikai jelentőségét már 1893-ban, a Király-halom (Königshügel) feltárásakor felismerték, amikor régészeti parkot terveztek a Várhelyre. 1943-ban konkrét tervek is készültek. 1955-ben Nováki Gyula, soproni régész szervezésében elkészült az először itt ásató régész, Bella Lajos emlékműve.

A Patek Erzsébet (MTA Régészeti Intézete) vezetésével 1971-1972-ben feltárt 131. halomsírt, amelyet régészeti műemlékként első formájában 1973-ban a TAEG segítségével, dr. Mollay Jánosné közreműködésével mutattak be, 2013-ban felújította az Erdőgazdaság

Mindezen ismeretterjesztő és turisztikai akciók alapját a - méltán európai hírű - soproni Várhely tudományos kutatásának "intenzitása" adja.  A tudományos kutatás legújabb fontos állomása, hogy Király Géza egyetemi docens (NYME, EMK, GEVI, Földmérési és Távérzékelési Tanszék) és munkatársai elkészítették a Várhely és környéke három dimenzós domborzati térképét, amelyet alapvetően a 2012. évi légi lézeres letapogatás (ALS) adatai alapján dolgoztak ki. A felvételeket - rövid tájékoztatás kíséretében - Király Géza át is nyújtotta tanulmányozásra,  színes, A4-es lapokon a túra résztvevőinek. Kétségtelen, hogy ezeknek - a domborzatot hűen és szemléletesen visszatükröző - a felvételeknek a birtokában új lendületet kaphat a Várhely vaskori erődítményének és halomsírjainak tudományos kutatása.

 

A résztvevők a helyszínen átvehették a "Sopron-Várhely történelmi emlékhely" c. kulturális-turisztikai prospektust, amely a Tanulmányi Erdőgazdaság és a Scarbantia Régészeti Park együttműködésének eredményeként a Pünkösd ünnepe előtti napokban jelent meg.

(Szerk.) 

Szervező: Scarbantia Társaság: Tel: 06 20 364 22 63.  scarbantia.tarsasag@chello.hu 

 

magyar

Hozzászólások

Főszerkesztő képe

 

Bronzkori bronzkarperec asztális szimbólumokkal, Dunavecse lelőhelyről, Kr. e. 16. század
 

Asztro-archeológiai előadás Sopronban: "Csillagok a föld alól"

2013. április 25-én (csütörtökön) 18:00 órai kezdettel hangzott el

Dr. Pásztor Emília, csillagász, régész: "Csillagok a föld alól" című előadása

a Pedagógusok Művelődési Házában (Sopron, Petőfi tér 3.)

A Scarbantia Társaság által szervezett előadáson halhattunk a Kárpát-medence területén talált több mint félszáz őskori körárkos építmény régészeti maradványairól is. A késő neolitikus Lengyeli kultúra nagyméretű közösségi építményeinek bejáratait a felkelő Nap irányáb tájálták. Ezért feltételezik hogy ezek a több falu lakossága által használt központi építmények olyan kultikus célokat szolgáltak, amelyek a napkultusszal is kapcsolatban lehettek. Bronzkori leletek, például a Németországban talált nebrai bronzkorong aranyozott rátétekkel a Napot a Holdat és az égbolt más csillagképeit ábrázolják. A napkultusz emléke a hasfalvi bronzkorong is, amelyet a Soproni Múzeum régészeti kiállításán láthatunk.

Az elóadó részletesen beszélt a metorológiai eredetű égi jelenségekről is, valamint kitért a  jelenségek népi magyarátataira, a néprajzi párhuzamokra is. Így a régészeti leleteken látható égitest-ábrázolások értelmezését a legkorábbi mezomotámiai írott források és a néprajzi ábrázolások alapján is megkísérelte felvázolni.

Dátum: 

2013. április 09. (kedd) 12:30

  • 228 olvasás